Gotthard Thermal Hotel & Conference

Szentgotthárd

 

Szentgotthárd Magyarország délnyugati csücskében fekszik, az Őrség kapujában, a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál. A Vendvidék központjaként Vas megye legdinamikusabban fejlődő települése. Lakossága nagyrészt magyar, de számottevő nagyságrendben élnek szlovének és németajkúak is.

A települést III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített ide, monostort építve számukra, melyet Szent Gotthárd HILDES HEIMI püspökről neveztek el.

A monostor mellett majorság létesült, ahol 1350-ig virágzott a feudális rendszerű mezőgazdálkodás. A település 300 évig a Széchy család birtoka volt. Vizesárokkal körülvett erődítményét 1391-ben Széchy Miklós nádor, majd a Zrínyiek, Batthyányak építették.

A monostort is, az erődöt is a Bocskai-felkelés idején az osztrákok felrobbantották, ezzel a szerzetesi élet megszűnt.

A török elleni 1664. évi szentgotthárdi csata nemcsak az ország, de egész Európa politikájára hatással volt. Raimondo Montecuccoli császári tábornok 1664. augusztus 1-jén itt ütközött meg a Köprülü Ahmed nagyvezír parancsnoksága alatt Bécs felé vonuló törökökkel. A hétórás küzdelem döntő mozzanata volt, hogy a menekülő törökök közül sokan belefulladtak a nagy zápor miatt megáradt Rábába. Sajnos a vasvári békében nem sikerült kihasználni a győzelemből fakadó előnyt.

Miután 1873-ban elkészült a vasútvonal Graz felé, megkezdődött Szentgotthárd iparosodása is. A város gyors összeköttetésbe került a fejlettebb stájer tartománnyal és a Kisalfölddel. Ez a fejlemény hihetetlen gyors gazdasági és társadalmi fejlődéshez vezetett Szentgotthárdon az 1800-as évek végén. Egymás után alakultak a gyárak, üzemek (Játékgyár, Dohánygyár, Óragyár, Selyemszövőgyár, Kaszagyár). A gazdasági fejlődést követték a társadalmi változások: oktatási, egészségügyi intézmények jöttek létre, megerősödtek a civil szerveződések. A XX. század első évtizedének végére Szentgotthárd pezsgő kisváros lett, a megye legfejlettebb ipari struktúráját mondhatta magáénak.

A szentgotthárdi fejlődés egyik mozgatója Széll Kálmán volt, aki előbb a térség országgyűlési képviselőjeként, később miniszterként és miniszterelnökként támogatta az elképzeléseket.

A város aranykora az első világháborút követő Trianoni békeszerződések után véget ért. Vonzáskörzetének nagy része külföldre került. A két világháború között stagnálás, a szocializmus elsõ évtizedeiben elsorvadás jellemezte a települést. Szentgotthárdot nem fejlesztették és intézményeit is fokozatosan elköltöztették.

Élénkülés csak az 1980-as évektől jelentkezett. A monostoralapítás 800. évfordulóján, 1983-ban városi rangot kapott a település. Az igazi fordulatot a rendszerváltozás jelentette. A város szabadabban tudta szervezni évtizedekig mesterségesen elvágott kapcsolatrendszerét. Ez először a kultúra, a sport területén hozott sikereket, de rövidesen a gazdasági eredményekben is tükröződött. Szentgotthárd kedvező földrajzi helyzete és a meglévő magas szintű ipari kultúra vonzotta a külföldi befektetőket.

Foglalás
ÜZEMSZÜNET
A hatályos kormányrendeletekkel összhangban szállodánkban 2020. december 11-ig üzemszünetet rendeltünk el!

Legjobb ár garancia

Jobb árat talált egy másik weboldalon?

Kattintson ide!