Gotthard Thermal Hotel & Conference

Szentgotthárd

 

Szentgotthárd Magyarország délnyugati csücskében fekszik, az Őrség kapujában, a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál. A Vendvidék központjaként Vas megye legdinamikusabban fejlődő települése. Lakossága nagyrészt magyar, de számottevő nagyságrendben élnek szlovének és németajkúak is.

A települést III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített ide, monostort építve számukra, melyet Szent Gotthárd HILDES HEIMI püspökről neveztek el.

A monostor mellett majorság létesült, ahol 1350-ig virágzott a feudális rendszerű mezőgazdálkodás. A település 300 évig a Széchy család birtoka volt. Vizesárokkal körülvett erődítményét 1391-ben Széchy Miklós nádor, majd a Zrínyiek, Batthyányak építették.

A monostort is, az erődöt is a Bocskai-felkelés idején az osztrákok felrobbantották, ezzel a szerzetesi élet megszűnt.

A török elleni 1664. évi szentgotthárdi csata nemcsak az ország, de egész Európa politikájára hatással volt. Raimondo Montecuccoli császári tábornok 1664. augusztus 1-jén itt ütközött meg a Köprülü Ahmed nagyvezír parancsnoksága alatt Bécs felé vonuló törökökkel. A hétórás küzdelem döntő mozzanata volt, hogy a menekülő törökök közül sokan belefulladtak a nagy zápor miatt megáradt Rábába. Sajnos a vasvári békében nem sikerült kihasználni a győzelemből fakadó előnyt.

Miután 1873-ban elkészült a vasútvonal Graz felé, megkezdődött Szentgotthárd iparosodása is. A város gyors összeköttetésbe került a fejlettebb stájer tartománnyal és a Kisalfölddel. Ez a fejlemény hihetetlen gyors gazdasági és társadalmi fejlődéshez vezetett Szentgotthárdon az 1800-as évek végén. Egymás után alakultak a gyárak, üzemek (Játékgyár, Dohánygyár, Óragyár, Selyemszövőgyár, Kaszagyár). A gazdasági fejlődést követték a társadalmi változások: oktatási, egészségügyi intézmények jöttek létre, megerősödtek a civil szerveződések. A XX. század első évtizedének végére Szentgotthárd pezsgő kisváros lett, a megye legfejlettebb ipari struktúráját mondhatta magáénak.

A szentgotthárdi fejlődés egyik mozgatója Széll Kálmán volt, aki előbb a térség országgyűlési képviselőjeként, később miniszterként és miniszterelnökként támogatta az elképzeléseket.

A város aranykora az első világháborút követő Trianoni békeszerződések után véget ért. Vonzáskörzetének nagy része külföldre került. A két világháború között stagnálás, a szocializmus elsõ évtizedeiben elsorvadás jellemezte a települést. Szentgotthárdot nem fejlesztették és intézményeit is fokozatosan elköltöztették.

Élénkülés csak az 1980-as évektől jelentkezett. A monostoralapítás 800. évfordulóján, 1983-ban városi rangot kapott a település. Az igazi fordulatot a rendszerváltozás jelentette. A város szabadabban tudta szervezni évtizedekig mesterségesen elvágott kapcsolatrendszerét. Ez először a kultúra, a sport területén hozott sikereket, de rövidesen a gazdasági eredményekben is tükröződött. Szentgotthárd kedvező földrajzi helyzete és a meglévő magas szintű ipari kultúra vonzotta a külföldi befektetőket.

Foglalás
Újra együtt
Nagy örömünkre szolgál, hogy szállodánk megannyi szolgáltatással és odafigyeléssel várja Vendégeit, immáron védettségi igazolvány nélkül is.

Legjobb ár garancia

Jobb árat talált egy másik weboldalon?

Kattintson ide!